Blog - Épületeink károsítója, a nedvesség        

• 2021. december 6. szerző: Felújítás Guru
• Károsítók
• Nedvesség
• Felújítás

A nedvesség és bejutásának mechanizmusa

A nedvesség ásványtani és épületszerkezettani szempontból azért fontos, mert a legtöbb épületkár esetén a víz/nedvesség katalizátorként részt vesz - fontosak lesznek számunkra alapvető tulajdonságai. A víz jó oldószer és az épületeinek károsító sók és vegyi anyagok transzportjának alapvető hordozója, szerkezeteinket érő hatások egyik fő okozója. A víz nagy mennyiségben és többféle halmazállapotban - folyékony, szilárd és gáznemű - jelen van, ha épületeket ért hatásokról beszélünk. Általánosságban a víz hasznos és az élethez szükséges anyag, de épületeink szempontjából - mindhárom halmazállapot esetén - a károk leggyakoribb okozója.

Mindhárom halmazállapotú víznek megvan a maga károsító ereje és mechanizmusa. A szilárd - azaz jég - formában a szerkezetekben jelenlévő víz folyadék halmazállapotból keletkezik a hőmérséklet csökkenésének eredményeként. Jég formában nagyobb térfogatot vez fel, így nyomást és feszítő erőt fejt ki az építőanyagokra és építőanyag aprózódást okoz. Az "egyszerű" fagyáson túl a fagyás-olvadás ciklusok ismétlődése komoly igénybevételnek tesz ki bármilyen anyagot, ezért a betonok és habarcsok szabványos vizsgálatainak egyik fő típusa. Ezeknél a vizsgálatoknál egy adott termék mintahasábját 50, 100, 200 ciklusból álló fagyás-olvadásnak teszi ki és vizsgálják a tönkremenetel módját és jellegét. A folyadék halmazállapot - az előzőekben leírt jó oldószer tulajdonság miatt - oldatként jelentkezik a szerkezeteinkben sókat, ásványi- és egyéb vegyi anyagokat tartalmazva. A porózus építőanyagaink - ilyen a beton, a kerámia, a habarcs stb. - belsejében vagy a felületre kijutva elpárolog és a szállított anyagok kicsapódnak, így károsítva épületeinket.

Épületeink károsodásai - amelyekért a sók és a nedvesség okolható - gyakran mind időben, mind pedig az okokat tekintve nem elkülöníthetőek. Nedvesség szükséges a sókárokhoz és egyéb más károkhoz, legyen szó vegyi anyagokról vagy egyéb más károsodásokról. A kémiai és minerológiai kölcsönhatásoknak - mint korrózió, sók feszítő ereje, roncsolódások vagy a fázisátalakulásos jelenségek - okozói a kémiai folyamatok és fizikai hatások. A épületszerkezetek roncsolódását ezért gyakran a sók és nedvesség együttes hatása okozza, ezért a helyreállítás és védekezés során is mindkettőre figyelni kell.

A víz/nedvesség és falszerkezeteink viszonya

Falszerkezeteink nedvességtartalma hatással van annak épületfizikai tulajdonságaira, annak hőmérsékletére, illetve ezen keresztül a belső levegő nedvességtartalmára és hőmérsékletére is. Belső tereink komfortja és higiéniája szempontjából ezek a paraméterek alapvető fontosságúak. A nedvesség elleni védelem és a hőszigetelés - és bizonyos szempontból a hangszigetelés - csak együtt értékelhetőek, vizsgálhatóak és tervezhetőek. Könnyen belátható, hogy ha nincs vízszigetelés vagy ha hiányos, akkor a hőszigetelésünk és falszerkezeteünk hőtechnikai hatékonysága csökken. A lehülő falszerkezetekben és a felületeken kondenzáció léphet fel, ami tovább rontja a hőtechnikai paramétereket és ezen keresztül a belső terek klímáját. A kondenzáció elsősorban azokban a helyiségben jelentkezik, ahol magas a relatív páratartalom és nem megfelelő a hőszigetelé, ezért hidegek a felületek, illetve nem megfelelő a szellőzés. A kondenzácó a romló klímán túl, kedvez a gombák megtelepedésének. A gombák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, gyakori okozói asztmána és egyéb légúti betegségnek - a falak nedvesedése, tehát nemcsak kémiai és fizikai terhelést, hanem biológiai problémák kiváltója is lehet. Az épületszerkezetek vizsgálata és diagnosztikája során a biológiai roncsolódásokat is figyelembe kell venni, mert a penészgombán túl jelen lehet például a könnyező házigomba, az alga és egyéb károsítók.

A penészgombák a soksejtű, hifás gombák egyik csoportja, amelyet külső megjelenésük miatt sorolnak egy kategóriába. Az ide tartozó több ezer faj rendszertani szempontból távol áll egymástól. Különböző felületeken változatos színű bevonatot képeznek. Bolyhos megjelenésüket a nagy számban termelt spóratartóknak köszönhető. A penészgombák és spóráik gyakorlatilag mindenütt ott vannak, a házipor egy részét a spóráik teszik ki. Nagyobb mennyiségben belélegezve allergiás tüneteket és légzési nehézséget válthatnak ki. A mikotoxinokat elválasztó fajok komoly egészségkárosító hatással bírnak. Az egészségkárosító hatást fokozhatja a krónikus kitettség (vagyis ha pl. a lakás levegőjében van jelen). A lakásokban elsősorban a nyirkos, nedves helyeken tenyészik, a fürdőszobában, konyhában, beázott helyiségekben, pincékben; különösen ha ezeknek a helyiségeknek rossz a szellőzése. A penészallergia tünete lehet a szemirritáció, krónikus köhögés, fejfájás és migrén, légzési nehézségek, kiütések, fáradékonyság, orrdugulás, tüsszögés.

A kémiai folyamatok nem mehetnek végbe, ha a víz mellett nincsen vegyileg aktív közeg, ami így vagy úgy, de részt vesz az átalakulásban. Az ásványi rekaciókhoz kémiai hatások kellenek, és ezek elsősorban a falakban játszódnak le. A víz (rekcióközeg) kölcsönhatásba lép a falban lévő ásványokkal, ebben a kölcsönhatásban a kémiai komponensek is rész vesznek. A transzportfolyamatok beindulásával a kémiai reakció végbemegy. A folyamat ugyan úgy érinti a szilárd részeket és a kapillárisokban lévő "párateret", valamit hatással van a ásványi szemcsékre - mint az adalékanyag - és a kötőanyagra egyaránt. A folyamat eredménye az építőanyag szerkezetének jelentős változása, amely roncsolódással és károkkal jár. A folyamat kezdetén csak csekély jele van és szemmel nem látható, de minél előbb felismerjük az elváltozás, annál könnyebb és kevesebb költséggel járó a beavatkozás és akár ki is lehet küszöbölni a későbbi jelentős károkat.

Mit is jelent a nedvesség szó építőanyag esetén? 

A nedves és nedvesség szavk a mi esetünkben - épületek, épületszerkezetek és építőanyag esetén - megnövekedett nedvességtartalmat jelent, hiszen bizonyos mértékű nedvesség mindig tapasztalható és mérhető. "Száraz" épület esetén is szinte minden építőanyag tartalmaz bizonyos mennyiségű nedvességet. A víz mennyisége természetesen a környezeti feltételektől függ, mint a légnyomás, páratartalom, hőmérséklet stb. - tehát nem állandó. A környezeti hatásokon túl a falszerkezetekben található - elsősorban higroszkópikus - sók is befolyásolják z építőanyagokban lévő víz mennyiségét. Az építőanyag tömegére vonatkoztatott vízmennyiség az építőanyagban jelenlévő víz és a szárazanyag hányadosa. Épületfizikai szempontból az építőanyagok akkor tekinthetőek száraznak, ha egyensúlyi állapotot áll fenn a vízgőzmentes levegővel (relatív páratartalma nulla). Az építőanyagok nedvességtartalma kálcium-karbidos (CM) eljárással vagy az elektromos vezetőképesség mérésével határozható meg. A nedves fal nedvességtartalmának meghatározásakor a fal minden alkotóelemeét figyelembe kell venni, tehát a természetes és mesterséges falazóelemeket, a monolit részeket, a falazó- és vakolóhabarcsot, sőt a fugázó anyagokat is.

A nedvességtartalom és a vízfelvétel lehetséges módjai

A falazataink anyagainak nedvességtartalma mellett más terhelések is vezethetnek a szerkezeten nedvességtartalmának növekedéséhez. Terhelési szempontból természetesen a csapóesőnek és a felverődő víznek van - a harmadik és nem elhanyagolható tényező a nem megfelelő vízszigetelés miatti, talajból felszívódó nedvesség, vagy a felszálló talajpára. A nedvesedés fontos tényezője még - a vízterhelésen túl - a falszerkezetek befelé vagy kifelé történő kiszáradásának a lehetősége. A száradás gőzdiffúzió segítségével történeik és ezt a folymatot gátolják a lerakodó sók, elsősorban a higroszkópos sók, mint a kloridok. A sóterhelés vagy  sűrűbb felszíni réteg gárolja a kiszáradás, ezért a nedvesség a falban reked - ha pedig kijut a felületre, azonnal kicsapódik és kiválik a só, tovább növelve a külső réteg sótartalmát és ezzel az ellenállást. A hőmérséklet (külső és belső aránya) függvényében a transzportfolymatok iránya változhat, hiszen télen a belső felületeken történik a lecsapódás   - a belső hőmérséklethez viszonyított különbsége miatt - és növeli a felület nedvességtartalmát. A nedvesség és pára mozgását a falakban a gőzdiffúzió, a kapilláris vezetés és a felszínen történő diffúzió mozgatja. A porózus, kapillárisokkal rendelkező falszerkezet esetén télen belül magasabb a hőmérséklet - a fűtésnek köszönhetően - és a termodinamika szabályai miatt a telített gőznyomás is nagyob , mint kívül. Mivel a nedvesedés és sókicsapódási jelenségek többnyira a lábazaton és a pincék zónájában felismerhet, ezért gyakran csak a talajból felszívódó nedvességre csanakodnak. Több épületet is megvizsgálva látható viszont, hogy megfelelő talajnedvesség elleni vízszigeteléssel rendelkező épületeknél is előfordulhat a jelenség, például nem megfelelő hőszigetelés miatt a hőhidas részeknél. 

A nedvesség és annak mozgása a szerkezeteinkben jól modellezhető transzportfolyamatok, de megértésükhöz és a helyreállításukhoz szükséges tervezéshez minden kiváltó okot ismernünk kell. A helyreállítási lehetőségek is gyakran sokrétűek és összetettek. Szándékosan használjuk az összetett és nem a bonyolult szót, mert a legtöbb esetben javítható és helyreállíthatóak felületeink több éve bizonyító felújító rendszerekkel. Ha elbizonytalanodna, vagy segítségre lenne szüksége, keressen minket bizalommal elérhetőségeink egyikén. 

A Profibaustoffe Poretec WTA termékei és NHL anyagai régi épületek felújításához

Profi Poretec WTA felújító rendszer
    A.   Alapfelület előkészítés - PROFI Poretec WTA gúzoló
          A gúzolót a károsítókkal terhelt vakolattól és 2 cm mélyen kikapart fugák által megtisztított felületet 50%-os fedettséggel kell             a gúzolóval kezelni. A várakozási ideje 1-3 nap, utána a felület vakolható.
    B.   Falfelület kiegyenlítése - PROFI Poretec WTA kiegyenlítő vakolat
          A falfelület jelentős vastagsági különbségeit kiegyenlítő vakolattal kell áthidalni - így alakítható ki kétrétegű vakolati rendszer             Az így kialakított vakolatrendszer repedésmentesen képes nagyobb vastagság áthidalására és vízeloszlató alaprétegként segít             a felület száradásában. A következő réteg felhordása előtt a várakozási idő 7-10 nap/cm. A felületét durván kell elhúzni.
    C.   Felújító vakolat - PROFI Poretec WTA felújító vakolat
          A tényleges felújítási funkcióját a rendszernek ez a réteg adja. Nagy pórustartalom, könnyített szerkezet és felhordás jellemzi.             Alkalmazásával a terhelt falfelület hosszú időre problémamentes és esztétikailag kifogástalan. Várakozási ideje 7-10 nap/cm             A felületét fa simítóval kell elhúzni, ne használjunk glettvasat a bedolgozás során. A várakozási idő után simítható.
    D.   Simítás, glettelés - PROFI Poretec felújítóglett
          A szép és esztétikus falfelülethez sima és sík, jól festhető felület kell. A glettelt felület burkolható, tapétázható is, de             javasoljuk, hogy csak ásványi bázisú vékonyréteg kerüljön rá, hogy a teljesítményét ki tudja fejteni. Mindig rendszer azonos             simítást, glettet érdemes alkalmazni, a diszperziós és gipszbázisú anyagok használata kerülendő. Várakozási ideje 1 nap/mm.

Profi Poretec NHL felújító rendszer
    A.   Alapfelület előkészítés - PROFI NHL mészelőfröcskölő, gúzoló
          A gúzolót a károsítókkal terhelt vakolattól és 2 cm mélyen kikapart fugák által megtisztított felületet 50%-os fedettséggel kell             a gúzolóval kezelni. A várakozási ideje 1-3 nap, utána a felület vakolható.
    B.   Falfelület kiegyenlítése - PROFI NHL mészvakolat 4 és 8 mm szemcseméret, kiegyenlítő vakolat
          A falfelület jelentős vastagsági különbségeit kiegyenlítő vakolattal kell áthidalni - így alakítható ki kétrétegű vakolati rendszer             Az így kialakított vakolatrendszer repedésmentesen képes nagyobb vastagság áthidalására és vízeloszlató alaprétegként segít             a felület száradásában. A következő réteg felhordása előtt a várakozási idő 7-10 nap/cm. A felületét durván kell elhúzni.
    C.   Felújító vakolat - PROFI NHL mészvakolat 1,2 mm szemcseméret, felújító vakolat
          A tényleges felújítási funkcióját a rendszernek ez a réteg adja. Nagy pórustartalom, könnyített szerkezet és felhordás jellemzi.             Alkalmazásával a terhelt falfelület hosszú időre problémamentes és esztétikailag kifogástalan. Várakozási ideje 7-10 nap/cm             A felületét fa simítóval kell elhúzni, ne használjunk glettvasat a bedolgozás során. A várakozási idő után simítható.
    D.   Simítás, glettelés - PROFI NHL finomvakolat 0,6 mm szemcseméret vagy PROFI Poretec meszesglett
          A szép és esztétikus falfelülethez sima és sík, jól festhető felület kell. A glettelt felület burkolható, tapétázható is, de             javasoljuk, hogy csak ásványi bázisú vékonyréteg kerüljön rá, hogy a teljesítményét ki tudja fejteni. Mindig rendszer azonos             simítást, glettet érdemes alkalmazni, a diszperziós és gipszbázisú anyagok használata kerülendő. Várakozási ideje 1 nap/mm.